A volatilitás méri, hogy mennyit és milyen gyorsan mozog egy eszköz ára. A magas volatilitás nagy vagy gyors ármozgásokat jelent, ami növeli a kockázatot a kereskedés során, míg az alacsony volatilitás nagyobb stabilitást jelez. Ez a szélesebb piaci körülményeket is leírhat hosszan tartó bizonytalanság idején.
Mi hajtja a volatilitást?
- Gazdasági események és adatok: infláció, foglalkoztatási adatok, GDP és központi banki politikák (különösen a kamatemelések vagy -csökkentések).
- Politikai és geopolitikai események: választások, szabályozási változások és globális konfliktusok.
- Befektetői hangulat: félelem, kapzsiság és piaci ciklusok befolyásolják a vásárlási és eladási nyomást.
- Vállalati hírek: eredményjelentések (különösen, ha a becslések elmaradnak), egyesülések/felvásárlások és botrányok (bírságok, bejelentések stb.) mozgathatják a részvényárakat.
- Kínálat és kereslet: hiány, piaci likviditás és globális kereskedelmi elmozdulások.
- Fekete hattyú események: gazdasági összeomlások, természeti katasztrófák és járványok.
Hogyan mérjük a volatilitást?
A volatilitás nyomon követésére több módszer is létezik. Az egyik a szórás, amely méri, hogy az árak mennyire térnek el az átlagtól – a nagyobb eltérés magasabb volatilitást jelez. Más módszerek közé tartozik a VIX, vagy a volatilitási index, amely az Egyesült Államok 500-as indexének várt volatilitását méri. Használhatod a történelmi volatilitást is, hogy felmérd az ármozgásokat egy adott időszak alatt, a múltbeli áradatok alapján.
Mindig helyezd előtérbe a kockázatkezelést volatilis piaci körülmények között, mivel a megnövekedett ingadozások mind a potenciális nyereségeket, mind a veszteségeket felerősíthetik.